Oldalak

Oldalak

Oldalak

                                                                   


               



                                                                 Amikor hazudik a gyerek

         Hat  éves korig nem lehet hazugságról beszélni. Az óvodás gyermek néha mást mond mint a valóság, de ezt nem tudatosan teszi,  nem hazudni akar, csupán játék.  Amikor nem létező élményekről beszél akkor figyelmet igényel a tusűlságosan elfoglalt szülőtől. A gyermek fantáziája határtalan, ezért nem lehet hazugsággal vádolni. Máskor nem létező személyekről beszél ami sok esetben megjeszti a szülőt, esetleg büntetést is kapnak.  Kisiskolás korban már kezd tudatosulni  a gyermekben az igaz és a hamis. Miért hazudik a gyermek?  Először is tisztázzuk  a hazugság az amikor tudatosan mást állitunk mint a valóság. Létezik ártatlan hazugság? Hát a hazugság az akárhogy vesszük mégis csak hazugság, de ha különbséget akarnánk közöttük tenni akkor az szerint lehetne, hogy van hazugság amivel ártunk  másoknak  és van amelyikkel nem, amikor azt mondjuk a telefonban nem vagyunk otthon pedig a nappaliból beszélünk nem sérűl más, de amikor azt állitjuk valakiről, hogy bántott pedig nem igaz akkor sérül annak a személynek az énképe, stb. Szerintem senki nem állithatja azt, hogy soha nem hazudott, füllentett, legyen az gyermek vagy felnőtt. Néha azért hazudunk, hogy mást megvédjünk - például amikor a nagytestvér magára vállalja a váza eltörését, hogy a kistestvért megóvja a szidástól, máskor meg azért mondunk valótlant mert félünk, magunkat védeni szeretnénk. A gyerek is leginkább azért hazudik mert fél a büntetéstől, igy próbálja megvédeni magát - azt hazudja nem kapott jegyet, hogy megette a tizóraiját, holott eldobta, hogy nem ő kezdte a verekedést, pedig ő volt, és rengeteg más helyzetet lehetne példázni. Vannak viszont olyan esetek amikor a hazugság rossz indulatból áradnak, vagy magukról, családi helyzetükről állitanak valótlant, ezeket a gyerekeket jobban kell figyelni, mert valszinű sokkal több gond van a hazugságok hátterében, érzelmi, esetleg fizikai bántalmak, elhanyagolás, lelki traumák, stb. Mit tehet a szülő? Megemliteném itt, hogy nagyon fontos egy egészséges szülő-gyerek kapcsolatot ápolni akkor kevesebb és "könnyebb" hazugságok fordúlnak elő, a hazugság sulyosságától függjön a büntetés, ne bántalmazzuk fizikálisan, beszélgessünk el vele, próbáljuk megérteni mi vezethetett a hazugsághoz, a gyerek kell érezze, hogy akkor is szeretjük ha éppen tévedett, de megkell értenie, hogy tévedett és hogy máskor bizhatik bennünk, elmondhatja az igazat. Ha valamit hibázik ne förmedjünk rá, adjunk rá esélyt, hogy kijavithassa, esetleg segitsük ötletekkel, hogyan teheti jóvá azt amit cselekedett, akkor bizalmas lessz hozzánk és nem fog következőleg hazudni. Na meg persze, legyünk példaképek.    

Sok sikert kivánok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése